• Pajzsmirigy: az egyik legjódigényesebb szervünk, hormonokhoz kell – hiányában göbök, alul- és túlműködési zavarok alakulhatnak ki.
• Mellékvese: stressz esetén fokozottabb a jódigénye.
• Prosztata, herék: a rák kockázata csökkenthető akár a jóddal. A nemi hormonok termeléséhez is szükséges jód.
• Petefészek: a 2. legnagyobb jódkoncentrálók, hiányában: pl.: ciszták, ciklusproblémák alakulhatnak ki.
• Emlők: a 2. legnagyobb jódraktár, hiányában: ciszták, csomók keletkezhetnek, illetve érzékenyebbé válhatnak.
• Magzati fejlődés: nélkülözhetetlen a központi idegrendszer normál fejlődéséhez, hiányában autizmus, figyelemzavar stb. – a központi idegrendszer fejlődési zavarai alakulhatnak ki.
• Hasnyálmirigy, máj: a jód fontos az inzulin termeléséhez, ezáltal a vércukorszint szabályozásában is. A máj szabályozza a jódkörforgást.
• Gyomor, bélrendszer: a nyálkahártya védeleméhez, a sav- és váladékképződéshez.
• Agy: szellemi frissességhez, a tobozmirigy működéséhez, valamint védi a központi idegrendszert a szabadgyökökkel szemben.
• Immunrendszer: a fehérvérsejtek normál működéséhez.
• Nyál- és könnymirigy: a váladéktermeléséhez; hiányában: nyelv- és/vagy szemszárazság alakulhat ki.
• Szív: szívritmus szabályozásához fontos tápanyag.
• Bőr: első védelmi vonal, fontos a sejteknek is, illetve a verejtékmirigyek működéséhez.

Vajon hasznos-e a jód, rádioaktív sugárzás esetén?

Tudnivalók a jód 131-es izotópjáról

A fukusimai és csernobili atomerőmű katasztrófák évfordulója: március 11-én és április 26-án. Ennek kapcsán kiemelten fontosnak tartjuk az atomkatasztrófák és a pajzsmirigy megbetegedések összefüggésének kapcsolatát hangsúlyozni.

Amikor valamilyen atomkatasztrófa történik az egyik szennyező anyag, ami a levegőbe kerül az I-131. A 131-es jódizotóp a legrákkeltőbb az összes jódizotóp közül. Úgy vélik, hogy a hasadási termékkel (atomrobbantás miatti kihullás vagy atomerőművi baleset, mint például a csernobili baleset által) szennyezett területeken a többlet pajzsmirigyrákos esetek számának nagy részét ez az izotóp okozza.

És hogy miért ilyen veszélyes? Egyrészt a levegőbe kerülve borzasztó nagy távolságokat tud megtenni, ami aztán a csapadék segítségével a földre jut. A fukisimai atomkatasztrófát követően hazánkban mindössze 2 héttel később a megengedett érték 500-szorosát mérték ebből az izotópból. Ugye milyen borzalmasan hangzik?

Amennyiben valaki megfelelően és folyamatosan gondoskodik a tiszta jód beviteléről, úgy a szervezetbe került I-131 nem épül be és a vizelettel együtt távozik.

Ellenben ha valaki jódhiányos állapotban van, akkor annak pajzsmirigye (aminek működéséhez jód kell) megköti ezt az izotópot és az viszonylag erős sugárzást bocsát ki, amely szövetroncsoló hatású.

Fontos tehát a folyamatos jódpótlás egyrészt a pajzsmirigy normál működéséhez, másrészt amiatt, hogy az ilyen katasztrófák esetén minimalizáljuk a komoly betegségek kockázatát. Mivel a katasztrófákat előre nem tudjuk megjósolni (és sajnos többnyire csak késve tudjuk meg, mire már késő reagálni), ezért nagyon fontos a jódszint egészséges mértéken tartása, mert így sokkal kevésbé leszünk kitéve ilyen káros hatásoknak egy esetleges katasztrófa idején!!!