A rendetlenség első számú oka az, hogy a rendet nem tartják fontosnak.

A szakértők szerint minden az agyunk működésén múlik. A zsenik hajlamosak az összképet látni, ahelyett, hogy beleragadnának a részletekbe. Éppen ezért azok az emberek, akik különösen intelligensek, a rendezetlen környezetben is mindig pontosan tudják, mit hol találnak, így fölöslegesnek és értelmetlennek gondolják, hogy rendrakásra és takarításra pazarolják az idejüket. Mindemellett egyáltalán nem nyomasztja őket, hogy ki mit gondol róluk, és unalmasnak tartják, ha mindig minden rendezett.

Miért rendetlenek a szuperintelligens emberek?

A rendetlenség ösztönözheti a kreativitást és az új ötleteket

Számos vizsgálat igazolja, hogy a rendezetlenség és a rendetlenség negatív hatással lehet a kognitív teljesítményre. A kutatások szerint motiváltabbak vagyunk és jobban tudunk koncentrálni, ha a helyiség, amelyben dolgozunk tiszta és rendezett. A strukturálatlan és rendezetlen környezet stresszt és szorongást okozhat, ami nyilvánvalóan negatív hatással van a teljesítményre. Ez azonban nem feltétlen igaz a magas intellektusú emberekre

A mentális stimuláció fontosabb nekik, mint a rendezett környezet

A magas intelligenciájú emberek életében a szellemi elfoglaltság többnyire elsőbbséget élvez az olyan rutinfeladatokkal szemben, mint a takarítás. Általában annyira elmerülnek a munkájukban - legyen szó kutatásról, írásról vagy problémamegoldásról -, hogy kevés idejük vagy mentális sávszélességük marad a makulátlan otthoni rend fenntartására.

Megkérdőjelezik a társadalmi normákat és elvárásokat

A magas intelligenciájú emberek gyakran nonkonformisták, hajlamosak megkérdőjelezni a társadalmi normákat, ahelyett, hogy vakon követnék azokat. A gondolkodásuk eredetisége kiterjed a személyes szokásaikra is, beleértve azt is, hogy miként tartják karban a környezetüket.

Gyakran annyira elmerülnek a gondolataikban, hogy nem veszik észre, ami a közvetlen környezetükben történik

Az aktív, analitikus elme egyszerre lehet áldás és zavaró tényező. Sok szuperintelligens ember annyira el tud merülni a gondolataiban, hogy teljesen megfeledkezik a körülötte lévő fizikai világról.

Gondoljunk csak a tudósra, aki valamilyen úttörő felfedezésen dolgozik, vagy a regényíróra, aki az általa teremtett karakterek világában él. Ők ilyenkor annyira intenzíven koncentrálnak, hogy a külvilág részletei - például a szanaszét heverő piszkos edények vagy a kiteregetett ruha - teljesen háttérbe szorulnak. Míg mások a rendetlenséget a hanyagsággal azonosítják, addig egy magas intellektusú ember számára ezek csak jelentéktelen részletek a dolgok nagyobb összefüggéseihez képest.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden intelligens ember természeténél fogva rendetlen, de az a hajlamuk, hogy elmerüljenek a saját gondolataikban, gyakran másodlagossá teszi számukra a környezetük rendezetlenségét.